Kétpercesek

Irány a Roxfort!

Hét „bölcs” idézet a Harry Potter első részéből

J.K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

Idén sem kaptam levelet a Roxfortból… Pedig 13 éves korom óta várom. Már akkor is túlkoros lettem volna az első évfolyamban, most 35 évesen meg főleg. De minden évben reménykedem, hogy… Nos ideje lenne alapítani egy szenior osztályt, hiszen vagyunk egy páran akik több 10 éve várunk a levelünkre. Aztán eszembe jut, hogy az én roxforti levelem a könyvszekrényben rejlik a negyedik polcon. Hiszen ha kinyitom az első részt feltárul a mágia kapuja és megnyílik az út a Roxfort felé, minden szeptemberben.

Mindenki nagyon jól tudja, hogy számomra Harry Potter világa a Világ. A Harry Potter könyvek univerzuma a Minden, és a jéghegyeim egyik legmagasabb csúcsa. De nem akarom én ezt most túl magyarázni. Viszont most egy új sorozattal jövök. Minden részből kiválasztom a 7 kedvenc idézetemet, és megosztom veletek. Íme a szívem választottjai.

Harry Potterre – a kisfiúra, aki túlélte.

Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség.

A találkozásukat a háromfejű kutyával másnap reggel már nem rémálomnak, hanem izgalmas kalandnak tartották, és alig várták a folytatást.

Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.

– Nevezd csak Voldemortnak, Harry. A dolgokat mindig a nevükön kell nevezni. Ha félsz a névtől, félni fogsz magától a dologtól is.

Akit egyszer ennyire szeretett valaki – aki talán már rég nem is él -, azt a szeretet ereje mindhalálig védelmezi. Ez az erő ott van a bőrödben, Harry.

– Oh, biztos vagyok benne – felelte Harry, és széles vigyor terült el az arcán. – Ők nem tudják, hogy itthon nem szabad varázsolnunk. Az idei nyár Dudleyval roppant szórakoztató lesz…

J.K. Rowling

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük