Olvass okosan!

Tudatosság a könyvespolcon is

Amikor olvasásnépszerűsítésről beszélünk, nem csupán a könyvek lapozgatásának megszerettetését kell célként definiálni. A rendszeres olvasás mint tevékenység egy hosszú folyamat eredménye, melynek eléréséhez alapvető nézőpontváltozást kell kilátásba helyeznünk. E tudatosságot azonban fel kell építeni, a folyamat minden egyes szakaszát meg kell ismerni, lépésről-lépésre kell haladnunk, hogy magunkévá tegyük mindazt, amit az olvasás és az azzal kapcsolatos céljaink és eredményeink nyújtani tudnak nekünk. Ha mindennek megismerésére nyitottak vagyunk, olyan rendszerben találhatjuk magunkat, amelyben az olvasó és a könyv viszonya kölcsönhatásba kerül egymással, s így részünkké, új szemléletünk szilárd alapjaivá válhatnak a könyveink.

Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani az alábbiakban olvasható célok megfogalmazásával.

1.) A “fenntartható olvasás” támogatása

Ez így első olvasatra abszurdnak sőt, nevetségesnek hat, de ha jobban belegondolunk, semmi fura nincs benne, hiszen tudatában vagyunk annak, – vagy legalábbis sejthetjük – hogy milyen mértékű alapanyag-felhasználást kíván a könyvek gyártása, csomagolása, szállítása. A mai napig nagy vita dúl a kérdés körül: miképp érhetjük el a minél zöldebb könyvpiac jelenségét. Nick Moran szerint az e-könyvek csak látszólag könnyítenek a könyvpiac környezeti terhein, míg  Alen Tellis  azt állítja, Moran nem veszi figyelembe a népességnövkedésből és egyre magasabb iskolázottságból fakadó, folyamatosan növekvő könyvnyomtatási igényeket. Szerinte egy e-könyv olvasó rendkívül rövid idő alatt képes kiegyenlíteni 100 nyomtatott papírkönyv környezeti terheit.
Ez a vita indította el a mi gondolatmenetünket is. Nem fogunk és nem is akarunk állást foglalni ebben a kérdésben, az viszont mindenképp érdekes felvetés, hogy hogyan tudnánk mégis számításba venni a fenntarthatóság szempontját, amikor új olvasmány után kutatunk. A könyvek által megszerzett tudás, információ és készségek életre szóló értékeinkké válnak, ráadásul egy könyv hosszú évtizedekre kalibrált nyomdaipari termék, így aztán a könyvnyomtatás környezeti terhelésből fakadó esetleges hátrányai – természetesen és jogosan – háttérbe szorulnak. Ugyanakkor tudatos olvasói magatartással mi magunk is tehetünk azért, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a könyvek újrahasznosításának lehetősége, s ezzel a tárgyhalmozás helyett az olvasmányélmény kapjon prioritást. Természetesen nem kell sutba vágnunk a kedvenc könyvesboltunkban érvényesíthető törzsvásárlói kártyánkat, ám vásárlói és döntési szokásaink felülvizsgálata akár időszerű is lehet.

A “tudatos/fenntartható” olvasás a kiegyenlítés elvét hívja életre.

Azt feltételezzük, hogy egy rendszeresen olvasó személy háztartásában akár többszáz kötet is fellelhető, melyek beszerzése, tárolása és esetleges elhasználódása (még ha csak évtizedekkel később is), meghatározott mértékű terhelést jelent. Ebből következően vesszük sorra, melyek lehetnek a fenntarthatóság és a tudatosság szempontjából az ezeken a terheken könnyítő alternatívák.

Betonbiztos alapul szolgálnak tehát a vadonatúj könyvpiaci megjelenések, melyekre jó szívvel építhetjük tudatos olvasói magatartásunkat.
Ugyanezek megjelenése e-könyv formájában e-könyv olvasó szükségességével újabb lépcső a tudatos döntési folyamatban környezeti, gazdasági vagy csupán helytakarékossági szempontok figyelembe vételével.
A tudatosság szempontjából mindenképp fontos állomás olyan készülékek/formátumok választása, amelyekhez nincs szükség speciális adathordozóra. A tablet vagy bizonyos mobiltelefonok, illetve a hangoskönyvek jó szolgálatot tudnak tenni ebben az esetben, hisz általuk kilőhetjük a később mindenképp veszélyes hulladékká váló és gyorsan elhasználódó (?) plusz kütyü, azaz az e-könyv olvasó jelenségét.
A következő lépés még ennél is magasabb szintre visz minket a tudatosság lépcsőjén, és a használt könyveinkhez való hozzáállásunk megváltoztatását érinti. Itt jön képbe ugyanis a tudatos elengedés vagy épp ellenkezőleg, mások által elengedett darabok befogadása. Amíg pénzmozgás kíséri mindezt, valószínűsíthető, hogy kicsivel az eredeti ár alatt gazdát cserélő használt könyvek adás-vétele a fogyasztói piacot támogatja, ami a fenntarthatóság szempontjából csak kevéssé, a tudatosság szempontjából viszont abszolút üdvözítő.
Ennél az ajándékba vagy kölcsön adott, valamint elcserélt kötetek szolgálják üzembiztosabban az olvasás piacát, hiszen egyszeri kifizetés után a könyv újrahasznosítva, ráfordítás nélkül kerül új tulajdonosához.
De lehet ezt még fokozni! A könyvtárak, valamint az antikváriumok jelentik ugyanis a tudatos és fenntartható olvasás evolúciójának csúcsát, sőt, a könyvtár a könyvek és az olvasók paradicsoma. Miért? Mert a könyvtárakban az könyv újrahasznosul, felelősségvállalásra sarkall, segít elkerülni a könyvhalmozást és hozzájárul a várólista csökkentéséhez. Minden szempontból ideális.

2.) A könyvhalmozás tudatos kerülésének eszménye

A mi mottónk: „Vedd meg és add tovább!” Az a tapasztalatunk, hogy a használt könyvek forgalma nem olyan pörgős, mint az újaké. Ezt bizonyítja az is, hogy manapság a könyvtárak egyre kevesebb taggal és egyre kisebb látogatottsággal számolnak. Ennek a problémának természetesen számos egyéb oka is van, az olvasás népszerűtlensége csak az egyik, ám az is világos, hogy a könyvtárak üressége a rendszeresen könyvet forgatókon is múlik. Úgy érezzük, az új könyvek és a használt könyvek megvásárlása/olvasása iránti hajlandóság között nem kiegyenlített a mérleg, a használt könyvek másodlagosságából fakadó hátrányok kiemelést kaphatnak egy-egy vásárlói döntés során. Emellett a tárgyakhoz való ragaszkodás is gátló tényező ebben a körforgásban. A könyv illata, csodaszép borítója, a fantasztikus élmény emlékei mind hozzánk köti könyveink nagy részét, még akkor is, ha soha többé nem emeljük le azokat a polcról. Inkább hagyjuk porosodni, állásában elhasználódni őket, végső ítéletet mondva felettük. Pedig a könyv nem dísztárgy, lényege a lapokon felfedhető sztori, az üzenet, az olvasmányélmény, ami akkor is örökké a miénk, ha soha többé nem látjuk a regényt fizikai valójában. Az irreális könyvhalmozás ezen kívül várólista növekedést is okoz, ami azt jelenti, hogy a könyvespolcon egyáltalán nem olvasott könyvek is várakoznak, amik jó eséllyel nem kerülnek sorra talán sohasem. Arra buzdítunk, hogy az újonnan megvásárolt könyveinket, ha azokról bebizonyosodik, hogy egyszeri olvasásélményt jelentenek vagy egyértelműen nem váltak kedvencünkké, adjuk tovább akár értékesítés útján, akár ajándékba vagy könyvcsere által. És ugyanígy szavazzunk bizalmat a használt könyveknek is!

3.) Felelősségvállalás az olvasótársadalomért

Az előző pontból logikusan következő alappillérünk a felelősségvállalás. Amikor könyvet vásárolunk magunknak, az első pillanatban felelősséggel tartozunk az adott kötetért. A könyvek értékessége nem csak a tőlük kapott pluszban rejlik, hanem esztétikai megjelenésükben is. Ha azonban aktívan becsatlakozunk a használt könyvek piacába, ez a fajta felelősségvállalás már olvasótársainkra is kiterjed. Amikor könyvtári könyvet kölcsönzünk, saját könyvet eladunk vagy elajándékozunk, az „áruba bocsátott” kötetek állapotának megóvására óriási figyelmet kell fordítanunk. Azt gondoljuk, hogy míg saját magunk számára halmozunk, ez az igény talán kevésbé jelentős, ám ha nem saját könyvről van szó, az állagmegóvás fontossága még nagyobb hangsúlyt kaphat. Ha mindannyian hajlandók vagyunk fokozottan figyelni a könyvek értékének megőrzésére, talán a használt könyvek iránti bizalom is megnő és egyetlen kötetnek sem kell idő előtt a kukában végeznie.

4.) Olvasói körülmények optimalizálása

Helytakarékosság
Háztartásunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a minimalizálás elve, amit a könyvespolcunkon is bátran bevezethetünk. A helytakarékosság nem feltétlenül jelent kevesebb olvasmányt, sőt. Az e-könyvek határozottan kevés helyfoglalással biztosítanak akár ezernyi olvasmányélményt. Az e-könyv olvasó méretéből adódóan utazáshoz is kiváló társ lehet, ha nem szeretnénk a könyveinknek külön bőröndöt biztosítani, de akár a könyvespolcunkon is kiválthat jó pár könyvnek fenntartott helyet.
Ugyanígy a már olvasott könyveink tudatos elengedése is határozottan helytakarékos megoldás lehet, a méltán népszerű KonMari módszer pedig könnyebbé teheti könyvespolcunk tehermentesítését. Nem kell megijedni! Használt könyveink méltó helyre kerülhetnek, ha tudatosan döntünk azok sorsáról.

Fontos, hogy nem támogatjuk és javasoljuk a könyvek kukába dobását! Minden könyv értéket képvisel, ráadásul a papírkönyvek lebomlási ideje is óriási környezeti terhet jelent.

Bocsásd áruba nem olvasott könyveidet, ajándékozd vagy cseréld el őket! Hadd élvezzék mások is a te egykori kedvenceidet!

Időtakarékosság
hangoskönyvek fantasztikus lehetőséget kínálnak arra, hogy nem csak hely- de időtakarékosan tudjunk olvasni. Az olvasásra fordított idő optimalizálása általában rajtunk kívül álló kényszerből fakad, hiszen mindennapos, kötelező teendőink sodrásában szinte alig akad lehetőségünk arra, hogy puha takaró alatt bekuckózva vagy a teraszon limonádét szürcsölve adjuk át magunkat a legújabb könyvünk nyújtotta örömöknek. Ilyen esetben elő a hangoskönyveinkkel és miközben “olvasunk”, a napi teendőink sem maradnak el!

Várólista csökkentése
Ahogy erre már korábban az utaltunk, a várólisták csökkentése lehet egyértelmű célja a könyveink között szelektálásnak. Mivel a helytakarékossággal rokon törekvésről van szó, érdemes tudatosan végiggondolni, hogy a várólistánkon milyen valóban teljesíthető kívánságok szerepelnek. Listánk pontjait nyugodtan vessük össze a könyvespolcunk darabjaival és ha van közös halmaz, az abban található könyveket részesítsük előnyben! Fő a tudatosság! Ehhez persze maradéktalan őszinteségre is szükségünk van. Valóban el szeretnénk olvasni a listán szereplő könyveket? Amennyiben igen, kezdjük meg azok felkutatását akár alternatív formában is (e-könyv, hangoskönyv, használt könyv) és alakítsunk ki egy rendszert a saját használt könyveink továbbadásával egybevetve. Érdemes arra törekedni, hogy ahány új könyv jön a házhoz, ugyanannyi el is hagyja a lakásunkat. A várólista halmozása – akár csak elméletben is – könyvhalmozást fog eredményezni, mellyel pedig olvasói komfortérzetünket áldozzuk fel. Tudatos döntéseink abba az irányba fognak elmozdítani minket, hogy valóban számunkra elérhető és értékelhető könyvek kerüljenek a birtokunkba vagy ha mégsem kapjuk a várt pluszt az adott kötettől, mások számára elérhetővé tehetjük, hozzájárulva ezzel mások várólistájának csökkentéséhez is.