Debrecennek széphistóriája vagyon

Bakóczy Sára: A város és a rózsa debreceni széphistória

Türelemmel kell viselned azt, amin nem tudsz változtatni. És bíznod kell, hogy a gondviselő Isten majd csak jóra fordítja a dolgaidat.

Bakóczy Sára

„Ezerötszáznegyvennyolc, ​Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka.” – Kiadói ajánlás.

Bakóczy Sára 320 oldalon át kalauzol minket a 16. század Debrecenének viharos eseményein. Török megszállás, rablócsapatok, hitreformok, romantika, intrika, ármány és árulás, ezek a legfőbb jellemzői a történetnek. Főszereplőink Sára, Gábor és Mihály, kiknek élete szorosan fonódik össze egymással és a város életével, és az akkori eseményekkel. Hiteles képet kapunk a 1500-as évekről, így a történelem órai emlékeink megelevenednek és mindjárt izgalmas kalanddá válnak. A mű a Gold Book kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.

„A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe. Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette…” – Kiadói ajánlás.

A debreceni hétköznapok mellett, gyorsan megtanuljuk azt is, hogy ebben a városban nem számít a rang, nem számít, hogy nemesi születésű-e valaki vagy sem. Haladó szellemiségű város volt már akkor is Debrecen, nyitott a hitbéli újításokra, elől jártak az oktatásban is. Csak egy dolog hiányzott nekik, de az bizony nagyon. A városfal. Oly védtelenek voltak nélküle, oly árvák, és végtelenül kiszolgáltatottak. Így a rabló csapatoknak nem jelentett gondot a város gyakori feldúlása.

„Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette…” – Kiadói ajánlás.

Sára

Sára fiatalkori naivságától vezérelve, boldogan mondott igent Sákvári Gábornak, mondott igent a boldogságnak, a szerelemnek és a csodás életnek. Ez az álomkép úgy omlott össze előtte, mint egy kártyavár. A kijózanító pofon pedig magától a hites urától, Gábortól érkezett. Sivár élet, megaláztatás, megcsalt asszonyi szerep jutott neki. A külvilágnak még is azt kellett mutatni, hogy minden rendben van. Napról napra egyre világosabbá vált számára, hogy a férje nem az, akinek mutatja magát, és kicsit sem az az álom férfi, akinek elképzelte. Magány és félelem költözött a mindennapjaiba. Az egyetlen örömöt a családjával és Kapus Mihállyal történő találkozás jelentette számára.

Gábor titkai

Gábort rejtélyek és titkok övezték, és egyik kiábrándítóbb volt, mint a másik. Mást szeretett, Annát, és Sárát nem is nézte többnek, mint jó hozománynak. Mások előtt jómodorral leplezte agresszív, hirtelen haragú természetét. Nem riadt vissza semmilyen aljasságtól, árulástól, nem bánta a hazugságot, gaz fickókkal, törökkel, némettel szövetkezett, hogy vagyona gyarapodjon. Nem szégyellte elárulni Debrecent. Akkor se rebbent szeme sem mikor Ilona testvérét Török János rendelkezésére bocsátotta… És akkor sem mutatkoztak rajta a szégyen jelei, mikor pénzt kért a nagyságos Török Jánostól „viselősen” maradt testvéréért. Nem szégyellte volna kifosztani apósát, ahogy azt sem, hogy megöleti Kapus Mihályt. Az egyetlen embert, aki az első pillanattól kezdve átlátott rajta…

Kapus Mihály, a szerencse fia

Kapus Mihály szó szerint az égből pottyant a Bakóczy család asztalára. Okos értelmes fiú volt, mely már az első pillanatokban megmutatkozott. Múltjáról keveset tudni. De jelene és jövője mélyen összefonódott a Bakóczy családdal. Bakóczy Péter jobb keze lett, apjaként tisztelte szerette, gyermekeivel testvéri szeretetben éltek. Bár Sára iránt mindvégig többet érzett, mint testvéri szeretetet. Őszinte szava, jó szíve, nyíltsága és igazság érzete majdnem az életébe került, de akit a jószerencse kísér, és Isten kegyelmessége óv, az megérdemli a boldog életet.

A könyv és én

Több ok miatt is nagyon vágytam arra, hogy ezt a könyvet elolvassam. Az egyik, hogy rajongok a történelmi regényekért. Imádom a valós történelmi korokban játszódó regényéket, melyeknek valós szereplői vannak, s a történet félig igaz, félig kitalált, még is olyan hiteles, hogy a végére biztos vagyok benne, hogy a történet valóban így volt. A másik, hogy párhuzamosan játszódik az Egri csillagokkal, ami az én kedvenc könyveim egyike, valamint a helyszín Debrecen, ahová visszahúz a szívem. Életem nagy részét tőszomszédságában töltöttem, hiszen balmazújvárosi vagyok. Majd pedig második otthonom lett Debrecen városa. „Megboldogult jánykrom” legszebb időszakában laktam a hajdúsági „metropoliszban”. Nem tagadom visszavágyom… Nem mellesleg a borító is gyönyörű.