Egyéb kategória,  Könyvek nagyoknak

Szövevényes bűncselekmények a Dualizmus korában

Gyarmaty Karolina történetének első részét – melyről bővebben itt írtam – tavaly olvastam, így külön örömömre szolgált, hogy a folytatásban ismét rászolgálhattam az Írónő bizalmára. A trilógia második része Gyarmaty Karolina történetei II. címet, alcímként pedig az Antónia eltűnt címet viseli. Ezúton is köszönöm a bizalmat és a recenziós példányt.

A cselekmény szálai ebben a kötetben is két szálon futnak tovább, így jelen lehetünk Lina házasságának második événél, valamint „napjaink” – értsd 1873 – eseményeit is egyaránt nyomon követhetjük.

Az 1868-as évek Gyarmaty Karolina házasságának bemutatására szolgál. Lina házasélete korántsem mondható irigylésreméltónak, ugyanis az együtt töltött napok gyakran az általános megvetés és megaláztatás keretein belül zajlanak. Ezekben a gondterhes időkben szemtanúi lehetünk annak, hogy hova vezethet egy önmagában bizonytalan Férfi és egy bátor Nő kapcsolata, valamint annak is, hogy egy boldogtalan házasság milyen maradandó nyomokat hagy egy Nő életében.

Az 1872-1873-as években a fentiekkel ellentétben már egy teljesen más, egy erős, határozott, ambiciózus nőként láthatjuk ugyanazt a Linát, aki évekkel ezelőtt még férje zsarnoksága ellen harcolt. Lina ebben az időszakban immár hivatásos nyomozónőként, újabb és újabb megoldatlan rejtélyek nyomába eredve tölti mindennapjait.

Lina figyelmének középpontjába egy nap a Kéthly család kerül, amikor is Kéthly Alíz megkeresi Végvárynét és segítséget kér tőle nagynénje eltűnésével kapcsolatban.  Az ügy elsőre talán egyszerűnek tűnhet, az elkövető kilétére is viszonylag hamar fény derülhet, azonban az ügy ennél jóval többet foglal magába.

Főhősnőnk minden tudását és kapcsolatát bevetve próbálja megoldani és rekonstruálni az eseményeket mégis a nyomozás során számtalan olyan részlet lát napvilágot, mely az ügyet csak még szövevényesebbé teszi. Ahogy Lina megkapargatja a felszínt úgy hullanak ki sorra egymás után azok a bizonyos csontvázak abból a sokat emlegetett szekrényből. A nyomozónő egyre mélyebbre ásva már látja, hogy Antónia eltűnése csak a kezdet volt ahhoz a bűncselekmény sorozathoz, melynek szálai ekkor még csak a végtelenben érnek össze.

A párhuzamos cselekményvezetés természetesen nem véletlen az Írónőtől, továbbá a sokak által ismert közmondás, mely szerint „minden ember okkal érkezik az életünkben” – hatványozottan érvényesül a második kötet olvasása közben.

Lina válaszút elé kerül: vagy kideríti az igazságot vagy az igazság oltárán feláldozza más családok életét. A nyomozónő nincs könnyű helyzetben ugyanis az elkövetések közötti összefüggések csak súlyos titkok árán derülhetnek ki.

A könyvet, ha mindenképpen kategorizálni kellene talán történelmi kriminek mondanám ugyanakkor ne essünk abba a hibába, hogy amint gyanítani kezdjük a tettes kilétét, elbizakodva kijelentjük, hogy én tudtam… tévedés! Csernovszki-Nagy Alexandra könyve az utolsó lapokig fenntartja a feszültséget, ezáltal nyitott kérdés marad az is, hogy vajon ki állhat azon bűncselekmények mögött mely rettegésben tartják az akkori főváros elit családjait?

 A válasz reményeim szerint a trilógia befejező részében lesz olvasható. Amíg Lina történetének befejező részére várunk boncolgassuk magunkban a kérdést, vajon ki lehet a gyilkos? Ha pedig egyértelműen tudjuk a választ tegyünk fel pénzösszeget az adott névre hiszen így a könyv hangulatához illően átélhetjük, hogy milyen is volt a dualizmus korában élni, rettegni és remélni a legjobbakat…

Tóth Detti

Szóljon hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük