Irodalmi alkotások filmvászonra tűzve
5 magyar irodalmi alkotás, melyből film is készült
A jó könyvben, akárcsak a jó filmben, az az igazán jó, ami elmesélhetetlen belőle. Az a megfoghatatlan valami, amit nem lehet más módon továbbadni.
Deák Tamás
Egy korábbi írásomban Klasszikusok a filmvásznon olyan könyveket keresgéltem a saját könyvszekrényemben melyekből készült film, és olvastam is. Akkor megboldogult rendszerváltásiunkig, 1989-ig készült adaptációk között válogattam. Most pedig az „újvilágban” készült filmes alkotásokat keresgéltem. Természetesen most is próbáltam olyat választani, melyeknek az eredeti könyv változatát olvastam. Mondanom sem kell, hogy kis híján belerokkantam… Kis naivan azt gondoltam, ismét, hogy gyorsan összeszedek 5 könyvet, hipp-hopp varázslat és kész is vagyok. Persze ez megint nem így lett. Órákat üldögéltem, nézegettem, pakolásztam, tologattam a könyveket a polcokon, mire nagy nehezen megtaláltam, amit meg kellett.
Érdekesség, hogy ebben a listában is van Gárdonyi Géza, Jókai Mór és Szabó Magda is… Teljesen véletlenül alakult így. Van kettő újragondolt alkotás is. Az Ida regénye és a Tüskevár filmet még nem láttam. Előbbit azért mert, nem is tudtam, hogy lett új változat, míg a napokban nem láttam bemutatóját az egyik csatornán. A Tüskevár filmet valahogy idegennek érzem… Annyira jó az eredeti fekete fehér változat, félek csak csalódás ér. De nem lehet látatlanban ítélkezni, ugye? Ígérem megnézem.
Azon „csodabogarak” közé tartozom, aki szereti a Hollywood mentes magyar filmeket. Valahogy jól esik a lelkemnek az amerikai külcsín parádé nélküliség, a hatása mélyebb, a mondanivalója több. Tisztább játék, sokkal inkább érezhető a könyv. Valahogy olyan ez, mint a magyar irodalom, sokszínű és varázsos, csak a miénk. Ezt csak mi értjük.
Gárdonyi Géza: Ida regénye
2022-ben újragondolva került kamera elé a történet. Gonda Krisztina rendezésében. Először 1974-ban készítettek filmet belőle, Venczel Vera és Oszter Sándor főszereplésével.
A könyv régóta megvan, és már másodjára szerepelt az éves könyvlistámon. Viszont elolvasni most sem sikerült… DE! De Solenczki Janka felolvasásában végig hallgattam. Eleinte, sőt „közepinte” sem, bár ilyen szó nem létezik, nem tudtam eldönteni, hogy tetszik vagy nem tetszik Ida története, de annyira nagyon érdekelt, hogy hogyan alakul elveszett élete. Végül rájöttem mindent tudni akarok róla. Honnan jött? Hová tart? Hiszen múltja alig, jelene halovány, a jövője pedig egy talány. Talán egy álom. Tünékeny gondolat a boldogságra. Nem kell neki sem arany, sem gyémánt. Szeretetre volt szüksége, és arra, hogy szerethessen. Szeretni tiszta szívvel, jósággal, mélyen, szerelemmel.
„Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak.”
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Berg Judit: Lengemesék
Az első mese 2017-ben készült, Pálfi Zsolt rendezésében. Teljesen véletlenül ismerkedtünk meg Vilkó történetével. Előbb láttuk, mint olvastuk. Ugyanis a mese fent van a Netflixen. Ott megnéztük, és én egyből utána is kerestem a könyveknek. Beszereztük a mind a 4 részt, és kezdődhetett a kaland és utazás. A Locsogó-tó és környékét végig a Tisza-tóhoz hasonlítottuk. A mesében szereplő apró zöld lengék őrzik a tó békéjét, és óvják az ott élőket. Füttyös Vilkó, aki hadilábon áll a szabályokkal, mindenféle kalandokba keveredik, melyeknek köszönhetően megismerjük a tó gazdag élővilágát. Részesei lehetünk az élet körforgásának.
„Messze-messze a Sustorgó erdő mélyén, a Locsogó-tó partján hullámzik a végtelen Nádtenger. Tavasszal olyan vidám zöld leveleket növeszt, hogy akár rétnek is beillene. Nyáron a nádszálak tetején barna hajkorona nő, távolról nézve úgy barnállik a sok buga, mint a frissen szántott föld. Őszre a nádas megsárgul. Télen , mikor a tó befagy, a nádvágók levágják az elszáradt szálakat, és a nádtengerből hírmondó sem marad.”
Berg Judit: Lengesmesék, tavasz a nádtengeren
Jókai Mór: A cigánybáró
A kisregény alapján készült el 1985-ben a Szaffi. Ez a történet kicsit kilóg a sorból, hiszen még rendszerváltás előtti megboldogult időkben készült, de nem tudtam kihagyni. Annyira nagyon szeretem. A történetet írta Dargay Attila, rendezte Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József. Nekik, együtt, vagy külön külön is, sok más kedvenc történetet köszönhetünk, mint a Lúdas Matyi, Vuk, Macskafogó vagy az Erdő kapitánya.
A történet pontosan abba a korba repít, mikor a két óriás birodalom között rogyadoztunk. Lekerült a török béklyó… felkerült a Habsburg lánc… A valós történelmi korba helyzett családtörténet nem csak Jónás kalandjait mutatja be, hanem a végtelenségig kiszipolyozott és elszegényedett országot. A történet mondanivalóját kedves vicces formában adja vissza a mese, mely több generáció szívét is elrabolta. Ti tudtátok, hogy operett is készült a történetből? Én sem. Plusz egy sor a hiányosságaim listáján.
„Hol azt kéri, amit nem kaphat, ott azt kapja, amit nem kér.”
Szaffi
Fekete István: Tüskevár
Először 1967-ben vitték képernyőre, mint 8 részes sorozat, Fejér Tamás rendezésében, olyan színészi nagyságokkal, mint Zenthe Ferenc, Bánhidi László, Seregi Zoltán, Tábori Nóra és hosszan lehetne sorolni a Kossuth-díjas Jászai Mari-díjas érdemes színészeket. Majd 2012-ben megjelent a Tüskevár film, melyet 2004 és 2010 között forgattak, Balogh György rendezésében. A színészi gárda ebben a produkcióban is pazar, hiszen Pogány Judit, Molnár Piroska, Szacsvay László, Haumann Péter vagy Eperjes Károly, mind mind külön külön is fantasztikusak.
Szegény Tutajos, pont olyan szomorú sorsra jutott, mint Csutak. Évtizedeket várt a polcon. Sajnálatos módon kimaradt a gyerekkoromból. Felnőtt fejjel olvastam, de így nagyon szerettem a történetet. De jó lett volna egy ilyen kalandos nyarat végig élni. Kint a szabadban eltöltött idő, és Matula bácsitól szerzett tudás volt az igazi nyáritábor. Tutajos, akit a széltől is óvtak, és Bütyök igazi felfedezők lett, nekik minden új volt, hiszen pesti gyerekek. Van, ami nem változik, a mai pesti gyerekek, vagy nagyvárosi gyerekek számára a vidék valami rejtélyes dolog. Pedig ha tudnák.
„Olyan távol volt minden lárma, minden zakatoló rohanás, minden számtanóra, hogy a fiú egynek érezte magát a végtelen náderdő lélegzetével…”
Fekete István: Tüskevár
Szabó Magda: Az ajtó
A regényéből 2012-ben készült filmadaptáció, Szabó István rendezésében, Martina Gedeck és Helen Mirren főszereplésével. A filmet nem láttam, sajnos, de mindenképp pótolom.
Szabó Magda azon írók közé tartozik, akinek a műveire meg kell érni. Bár az Abigélt nagyon szeretem és 13 évesen olvastam, de a kivétel csak erősíti a szabályt. Az ajtó egy mély lélegzetvételű, önéletrajzi ihletésű írása Szabó Magdának.
A történet Magda, az írónő és Emerence,a bejárónő különös, olyakor baráti máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát mutatja be. Közöttük pedig az ajtó, hol kinyílik, hol bezárul.
„… hiszen minden látható eredmény mögött áll egy láthatatlan személy, aki nélkül nincs életmű.”
Szabó Magda: Az Ajtó
Remélem találtok kedvetekre való olvasnivalót, vagy megnézitek valamelyik filmet.
Plusz egy információ, aki szereti a hangoskönyveket, az keresse bátran, a Lengemesék kivételével mindből készült.
#olvasshazaitis2022
