Könyvek nagyoknak

Mitől lesz valaki Jóember?

Székely-Nagy György Jóember című alkotásával zárom az Erawan könyvkiadótól kapott recenziós példányaim sorát. A témaválasztás és az Író által megjelenített élethelyzetek egy teljesen más világba kalauzoltak el, így a könyv elolvasásával túlléptem komfortzónám kereteit. Utólag megállapíthatom, hogy ismerve a cselekményt és történet egészét egyáltalán nem bánom, hogy megismerhettem Megyeri Norbert bámulatos életét.

A cselekmény a 80-as évek Magyarországán kezdődik, innentől követhetjük nyomon főhősünk sorsának alakulását egészen 2005-ig bezáróan. A cselekmény íve szorosan igazodik a főhős életszakaszaihoz, a regény mégis többet nyújt az egyszeri emberi élet bemutatásánál.

Megyeri Norbert tipikus Jóember szigorúan egybeírva, hiszen az elnevezés mely egyben az alkotás címéül is szolgál Norbert nevét jelzi, nem pedig melléknévként használatos. De milyen is a Jóember? Igazságos? Becsületes? vagy éppen jószándéka okozza vesztét? Nehéz ezekre a kérdésekre választ adni, hiszen ahány szubjektív vélemény, annyi féle Jóember létezik.

Norbert kivételes tehetségű, élés meglátású és rendkívüli nagy teherbírással megáldott fiatal sebész orvos, akit állandóan hajt a bizonyítási vágy, ezért saját érdekeit háttérbe szorítva megy előre és tesz eleget mind orvosi, – mind emberi kötelezettségének.

A könyv lapjain keresztül több szempontból is megismerhetjük a Jóembert. A szakmai kapcsolatokon keresztül a barátságon át, egészen a párkapcsolatokig fellelhető, hogy Norbert miért, illetve mitől vált Jóemberré.  

Az alkotásban tökéletesen fellelhető az orvos szakmai felkészültsége és az emberi hozzáállása között húzódó vékony határvonal, mely utóbbit, ha hittel párosítjuk akkor lehetetlennek hitt sorsokat képes megváltoztatni. Főhősünket szakami elhivatottsága és jóembersége messzire repíti szülőföldjétől, mégis bárhol jár a világban örökérvényű igazságok szegélyezik életútját.

Példának okáért említendő, hogy senki sem szándék nélkül érkezik az életünkbe és hogy minden találkozásnak oka van. Az emberek hibáikkal együtt is, mindenhol emberek és amíg lesz hiány addig mindig lesz készlet is. Megjegyzendő az is, hogy az információ és a tudás együtt örökérvényű hatalmat adhat az emberek kezébe. A standard élethelyzetek felismerésekor a Bermuda zenekar London című száma jutott eszembe hiszen „mindenhol ugyanaz a szél fúj”.

A mi Jóemberünk természetesen, más. Elképzeléseivel és az emberekhez való viszonyulásával mintha egy álomvilágban élne, ahol a jóság és az emberhez méltó cselekvés ad iránymutatást a mindennapokban. Norbert csak egy igazságot ismer; melynek mentén hajlandó élni az életét, mégpedig: embernek lenni mindig minden körülmények között.

A Jóember-ről mindenkinek van szubjektív véleménye és ha valaki, akkor Ő biztosan megérdemelné az üdvösséget, így az utolsó pillanatig reménykedük abban, hogy főhősünk, mint aki álmából ébredne, képes felenni a világ ritmusát.

Az események azonban nem várt fordulatot vesznek, így a befejezést olvasva már előre sejthetjük, hogy a Jóember lesz az, akire mindig emlékezni fogunk még akkor is, ha már nem lehet része az életünknek.

Tóth Detti

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük