Szuicidum vagy homicidium? Ez itt a kérdés…

Vagy ez kérdés egyáltalán?

Avagy nyomozni tilos, összefüggés nincs, és a Teleki ügy lezárva!

Bartal Tamás: Lámpavas és a mindent látó szem

Boldog Új Évet minden kedves Olvasónak!

Te jó ég, hogy mennyit gondolkodtam a címen! 3 napot!!! Vagy 4-et. Na jó volt az 5 is. Valami nagyon találót szerettem volna, olyat, ami tükrözi a történet komolyságát és azt, hogy ez egy igaz történet. A Holt volt, holt nem volt… az kissé morbid be kell vallani, de nekem tetszett volna. Az igazság nyomában, az meg olyan semmilyen, olyan…olyan. A Teleki gróf nyomában sem fog meg úgy igazán. A rendszer hatalma már nagyon is igaz lett volna. Majd bele gebedtem annyit töprengtem. Aztán ebédszünetben megvilágosodtam, és csak úgy a semmiből kipattant a fenti változat, ami több mindent is magába foglal. Nekem tetszik, remélem nektek is.

Rögtön az elején szeretném megragadni a lehetőséget és köszönetet mondani Bartal Tamás írónak, aki megkeresett és lehetőséget adott arra, hogy elolvassam a Lámpavas trilógia második részét, a Lámpavas és a mindent látó szem című történelmi krimi regényét. Nagyon tetszett a történet, izgalmas és fordulatos események sorozata, melyek több szálon indulnak. Mindez fanyar humorral fűszerezve, és képregénybe illő képekkel illusztrálva, így hozva közelebb a történetet az olvasóhoz. A regény az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány gondozásában jelent meg 2021-ben. Az Író 283 oldalon keresztül kalauzol bennünket a 19. század második felében zajló események között. A történetet a szerző gondolatai zárják, melyet a szereplők bemutatása és a tartalomjegyzék követ.

A történet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc utáni időszakban játszódik. Ekkor a magyar nép erőteljesen szenved az osztrák elnyomás alatt, és éhezi a változást. A változásért pedig két párt is dolgozik, a Határozati párt, melyet Gróf Teleki László vezet, és a Felirati párt, Deák Ferenccel az élén. A két párt akarata egy: függetlenedni és szabadulni az osztrák elnyomástól. Csak a szentesítés tér el egymástól.

Ebbe a politikától, és labilis közhangulattól túlfűtött időszakba csöppenünk bele. 1861-ben vagyunk az évszakhoz képest egy hűvös májusi hajnalon. Egy erős in medias res kezdéssel egyenesen Teleki gróf holttestével találjuk magunkat szembe. A nyomozásnak nem igazán nevezhető, de még is annak „csúfolt” rendőrségi folyamat még mielőtt elkezdődhetett volna már le is zárult, még pedig azzal, hogy Gróf Teleki László öngyilkos lett, pont az országgyűlési vita reggelén. Még ilyet? Micsoda véletlen? Az ország legnépszerűbb politikusa, mai szóval, korában igazi celebritás volt, akinek a pártja nyerésre áll, ő pedig hirtelen öngyilkos lesz. A kép sehogy sem áll össze. Sem Herczen Vilmosnak, sem nekem, mint olvasónak. Fejétől bűzlik a hal, ahogy szokták mondani. Tuti tussolás. A lényeg egy: Telekinek menni kellett… De miért? Nekem ez volt az első gondolatom: álcázott gyilkosság.

Az események három szálon futnak, melynek központi szála a Teleki gróf halála és körülményei utáni kutakodás. A második szál egy budai, Szent Ambrusról elnevezett zárdába vezet. Itt betekintünk a zárda külvilágtól elzárt titkos életébe is, amely kicsit sem olyan ájtatos és makulátlan, mint amilyennek először gondolnánk. Lipi szíve hölgye Mylitta vonul be a ide, de tettét hamar megbánja, hiszen Mária Lujza apátnő kicsit sem az, akinek mutatja magát. Zsarolás, szexuális zaklatás és kéjelgés kicsit sem állnak távol tőle, mert aki képes dönteni emberi életekről, annak igazándiból semmi sem szent… Steffi jóvoltából pedig tovább fokozódnak az izgalmak. A harmadik szál egyenesen a magyar szabadkőművesek titkos és veszélyes világába repít, melynek maga Kossuth Lajos is tagja volt. Hiteles képet kapunk a különös beavatási szertartásokról és veszélyes rituálékról. Az események mindent feje tetejére állítanak a nyomozás 3 hete alatt. Nem győztem kapkodni a fejem. Az események sűrűje között tökéletes korképet is kapunk.

Megmondom őszintén az elején nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e a könyv vagy sem. Viszont nagyon érdekelt, hogy hogyan alakulnak az események. Így folytattam az olvasást, és kicsit sem bántam meg, mert ez a könyv nagyon jó. Tele van fordulatokkal, váratlan eseményekkel, az érdeklődést végig fent tartja a Szerző. Óriási kutatómunka állhat a háttérben, melyben tökéletesen jól van kombinálva az igazság és fikció. A történet gördülékeny, az atmoszféra tökéletes, és az illusztráció pazar élményt ad.

Történelmünk egyik legrejtélyesebb esete a Teleki ügy. Nehéz azt mondani, hogy öngyilkosság volt, ahogy azt sem lehet 100%-os magabiztossággal állítani, hogy gyilkosság. Igaz, hogy Teleki politikai ténykedése szúrta egyes emberek szemét, például magáét a császárét is. Már csak az egyezségük végett is. Nos rengeteg teória van, így lett rejtélyből legenda, de egy biztos, Teleki László 1861, május 07-én hajnalban elhunyt. Ha levonom a végső konklúziót, ez egy szuicidumnak álcázott, mindenki tudja, hogy homicidium. Szóval minden maradt úgy ahogy az elhangzott az első mondatban.

A könyvről többet ITT tudhatsz meg.

Jó olvasást.