Rend a lelke mindennek

J.K.Rowling: Harry Potter és a főnix rendje

Avagy kedvenc idézeteim az ötödik könyvből

A Főnix Rendjének főhadiszállása a londoni Grimmauld tér 12. szám alatt található.

J.K. Rowling

Végre végre végre végre!! Elérkezett ez a nap is, hogy megoszthatom veletek az 5. rész legjobb idézeteit.

Hosszú idő után újra a Roxfortba utaztam. Az érzés megfoghatatlan, a hazatérés boldog pillanata ez minden egyes alkalommal, puszi & pacsi & ölelés a szereplőkkel, mint régi jó barátokkal, és ez így is marad, amíg világ a világ.

Nyaranta gyermeki naivitással várom a levelemet, melyben megírják végre felvettek a Roxfort szenior osztályába… Igen, igen szenior, és igen naiv, 37 évesen simán belefér. 🙂 Az idei nyár is elelmúlt. Levél sem jött, a roxforti gyors is elszáguldott. Megint nélkülem… Így végül minden évben marad a boldogító olvasás. Most, hogy sokadjára végig szurkoltam a minisztériumi kalandot, és az Umbridge rezsim elleni sokszor vicces vagy komikus jeleneteket, nagy nehezen sikerült összegyűjtenem a kedvenc idézeteimet. Alig tudtam választani, nyilván a könyv terjedelme sem segített rajtam, meg amúgy sem könnyű, meg mi lett volna ha esetleg meg is jelölöm az idézeteket, akkor talán nem ment volna el annyi idő a bogarászással, bár van olyan rész, amit tudom hol kell keresni… Az évek meg a rutin, és persze „google a barátom”, de jelen esetben inkább a Moly.  Egyébként olyannyira nem volt könnyű a feladat, hogy 22 idézet gyűlt össze, és nekem abból kellett választanom… Végül is sikerült. Meglett a szerencsés 13. Az előző írásomhoz hasonlóan itt is inkább kategóriákra bontottam az idézeteket, mert csak hetet kiválasztani egyszerűen lehetetlen. Igyekeztem a nagy „rowlingi” igazságok mellett a humort is előnyben részesíteni, mert ebben a részben is jókat lehet nevetni, meg amúgy is, aki szereti az angol humort, az eleve jól szórakozik.

Az ötödik kötet is, mint az összes többi nagy eszmei értékkel bír. Nem csak a könyv fontos, nem csak azért vigyázok rá, mert szeretem a könyveket, vagy mert a kedvenc sorozatom része. 2002 óta gyűjtöm a könyveket és a kiegészítő köteteket magyarul, angolul és a mindenféle apróságokat. Ezt akárhonnan nézem 21 év az életemből. Te jó ég ezt kimondani is félelmetes! 23 éve olvastam először. Huszonhárom!!!! A 14. születésnapom előtt pár héttel olvastam először, a nyári szünetben. Olyan szinten szerves része az életemnek, amit szavakba önteni is nehéz. Sokat köszönhetek Rowlingnak. Az Ő története ültetett le végleg olvasni. Neki köszönhetem Tolkient is, és mindenkit, aki külön polcot kapott a könyvszekrényemben. A főnix rendje egy 2003-as kiadás, tehát idén jubilál, 20 éves. Én 2004 karácsonyán kaptam a két tesómtól, ez pedig csak még inkább értékessé teszi számomra. Imádom, hogy már kicsit sárgásabbak a lapjai, és több, mint 19 éve velem van.

Végéhez közeledett a nyár addigi legforróbb napja, s a Privet Drive kövér kockaházai álmos csendbe burkolóztak. (első mondat)

Cím választásában nem nagyon gondolkodtam, sőt teljesen adott volt. Legalább is úgy gondolom, hogy teljes mértékben magába foglalja a lényeget. Ebben a részben igazándiból, mindenki oldalt választ. A jót vagy a rosszat, de mindenki helyezkedik.

• A minisztérium is elhelyezte magát fejjel a homokban, nehogy szembe kelljen nézni az igazsággal. Így a felbolydult hivatal a struccpolitikát választotta.
• A sötét erők, és aki meggyőzhető volt nyilván felsorakoztak Voldemort mögött.
• Az ellenállás tagjai Dumbledore zászlaja alatt gyülekeztek. Újjá szervezték a Főnix rendjét.
• De még a Roxfort falain belül is megfigyelhető volt a rendbe tömörülés, mert a diákok egy része a DS csoportot erősítette, míg jónéhányan a másik rendhez az Umbridge vezette a Főinspektori különítményhez csatlakoztak szabályszegőkre, és Harryékre vadászva.

A való életben is így megy ez. Ha akarunk ha nem valamilyen szempont szerint de mi is választunk egy csoportot, oldalt, színt, vagy bármit, ami mellett úgy gondoljuk, hogy érdemes kiállni, véleményt formálni hangosan, vagy halkan, vagy csak magunkban eldönteni, hogy mi lehetne a helyes. Mert azért a könyv szereplői közül sem mondott mindenki hangosan feketét vagy fehéret.

De akkor nézzük az idézeteket. Kezdjük a legfontosabbal.

Közeledik az Egyetlen, aki diadalmaskodhat a Sötét Nagyúr fölött… azoknak születik, akik háromszor dacoltak vele, s a hetedik hónap halála szüli őt… A Sötét Nagyúr egyenrangúként jelöli meg, de benne olyan erő lakik, amit a Sötét Nagyúr nem ismer. És egyikük meghal a másik keze által, mert nem élhet az egyik, míg él a másik… Az Egyetlent, aki diadalmaskodhat a Sötét Nagyúr fölött, a hetedik hónap halála szüli…

J.K. Rowling

Humor

„– El se merem hinni! El se merem hinni! Ron, kis drágám, ez csodálatos! Prefektus leszel! Minden gyerekem az volt! 
– Mi mik vagyunk Freddel, az unokáid? – méltatlankodott George, miután anyja félretolta, hogy átölelhesse legkisebb fiát.„

Mrs. Weasley

Irónia

„Umbridge ezúttal pregnánsan köhintett. 
– Ha kívánja, tudok adni köptetőt, Dolores – vetette oda McGalagony rá se nézve a főinspektorra.„

McGalagony prfosszor

„- Az emberiség nyüzsgő hangyaboly csupán az univerzum végtelenjében.”

Dumbledore

„Te, ifjú lévén, nem tudhatod, hogyan gondolkodik és hogyan érez egy idős ember. Az öregen viszont számon kérhető, ha elfelejti, milyen volt fiatalnak lenni. Én pedig úgy tűnik, az utóbbi időben elfelejtettem.„

Dumbledore

„A világ nem osztható fel egyszerűen jókra és halálfalókra. Mindenkiben van fény és némi sötétség is. A kérdés csak az,melyik részre hallgatunk. Az jellemez minket.„

Sirius Black